Nagyjaink nyomában – ceglédi „közgázosok” erdélyi kirándulása

 

Tavaly tavasszal osztályfőnökeinknek lehetősége volt pályázni a Határtalanul programra. Sajnos az első körben forrás hiányában a pályázatunkat elutasították. Augusztusban viszont nagyon jó hírt kaptunk, egyéni pályázatként kaptunk forrást a négynapos erdélyi kirándulásra!

Két osztály: a 11. b és a 12. b 60 fővel és 6 kísérővel (ofők: Füle Bernadett, Dr. Kovácsné Szilágyi Anikó, kísérő tanárok: Szekerné Csák Ágnes, Roják Vince, Sági Ferenc, Tótin Lóránt) vett részt a „nagy utazáson”.

2022. szeptember 15-én csütörtökön, reggel fél 7-kor gyülekeztünk a Gubody parknál. Gyorsan bepakoltuk a táskákat, bőröndöket az emeletes buszba, majd hosszas búcsú után elindultunk úti célunk felé.

A buszon rengeteget szórakoztunk és beszélgettünk a barátainkkal, mindeközben pedig figyelmesen hallgattuk az idegenvezető hölgyet, aki utazásunk során fontos információkkal látott el minket.

Három óra utazás után megérkeztünk első úticélunkhoz, Nagyváradra. Ellátogattunk a Püspöki Székesegyházhoz, mely lenyűgöző látványt nyújtott. Minden fal pompázott a túldíszítettségtől. Ragyogó festmények, szobrok, díszített ablakok, egy orgona, és egy oltár ékesítette az épületet. Majd a belvárosban tettünk egy hosszabb sétát.

Miután elhagytuk Nagyváradot egyre vadregényesebbé vált a táj. Pihenésképpen a Király-hágónál álltunk meg.

Következő állomásunk Kolozsvár volt. Átsétáltuk a város központi részén, elérkeztünk a főtérre, Mátyás király szobrához és a Szent Mihály-templomhoz. Itt szabad programot is kaptunk, mely alatt a barátaimmal a sétálóutcákon keresztül felfedeztünk különböző boltokat, éttermeket, fagyizókat. Ezután megtekintettük Hunyadi Mátyás szülőházát.

A hosszú nap után végre megérkeztünk Magyarlónára, ahol falusi turizmus keretében szállásoltak el bennünket. Minket egy kedves házaspár fogadott egy gyönyörű és tiszta lakással. Két éjszakát töltöttünk itt.

Péntek reggel fél 8-kor friss és meleg reggeli várt minket, mely sok erőt adott aznapra. Az első hely, ahova elutaztunk, a Tordai sóbánya volt. Mivel aznap meleg idő volt kint, nagyon jólesett a bánya hűvös levegője. A bányához rengeteg lépcsőn keresztül jutottunk le, de a látványért megérte! Lent nagyon sok programra volt lehetőség, köztük csónakázás, mini-golfozás, óriáskerék, pingpongasztalok és ajándékvásárlási lehetőség is. A délelőttöt itt töltöttük, majd folytattuk utunkat a Tordai-hasadék felé, amelyet hihetetlenül gyönyörű volt ilyen közelről látni. A hasadék lábánál megebédeltünk és vásároltunk egy-két ajándékot az útszéli árusoktól. Ezután szabad programként végig lehetett sétálni egy ösvényen, mely során szebbnél szebb természeti kincsek fogadtak minket.

Ezután utaztunk Torockóra, ahonnan megcsodálhattuk a Székelykövet. Itt is önállóan fedezhettük fel a várost. Sajnos itt az idő már kicsit borúsabbra váltott, de azért minden látnivalót meg tudtunk nézni.

Szombat reggel 8-kor a finom reggeli és a csomagolás után elindultunk Szovátára. Sajnos szakadt az eső egész nap, de ettől függetlenül ellátogattunk a Medve-tóhoz. Meseszép látvány volt a tó, mögötte a hegyekkel és köddel.

A következő kis kitérő Korondon volt, ahol kaptunk egy órát ajándékvásárlásra, ugyanis az út két oldalát elárasztották az ajándék- és emléktárgyboltok.

Ezután elérkeztünk Székelyudvarhelyre, ami egy igazi ékszerdoboz volt számunkra! A városi séta után elérkeztünk második szállásunkra. Egy nagyon szép és hatalmas panzió fogadott itt minket meleg vacsorával.

Vasárnap reggel a svédasztalos reggeli után 8 órakor búcsút vettünk Székelyföldtől. A hazaút első megállója Gyulafehérvár volt. Itt megtekintettük a csodaszép érseki székesegyházat. Az épületben felfedeztük történelmi nagyjaink síremlékeit. Egy isteni kürtőskalács után ismét hosszas buszozás következett. Aradon megtekintettük a 13 aradi vértanú emlékművét.

Ezután nem sokkal elérkeztünk a magyar határhoz, ahol nehezen, de átvészeltük a másfél órás várakozást, majd elbúcsúztunk végleg Erdélytől.

A hosszú és tartalmas kirándulásunk után este 9 körül értünk Ceglédre, ahol a szüleink már nagy örömmel vártak minket. Köszönjük Erdély, köszönjük Határtalanul!

 

Sáfrány Lili 12. b